Elektromágneses négyespotenciál
Az elektromágneses négyespotenciál egy relativisztikus vektorfüggvény, amelyből az elektromágneses mező levezethető. Az elektromos skalárpotenciál és mágneses vektorpotenciál kombinációjából adódik.[1]
Egy adott vonatkoztatási rendszerben mérve és egy adott mértékegységrendszerben az elektromágneses négyespotenciál első komponensét szokásosan az elektromos skalárpotenciálnak tekintjük, a másik három komponens pedig a mágneses vektorpotenciált alkotja. Míg mind a skaláris, mind a vektorpotenciál függ a vonatkoztatási rendszertől, az elektromágneses négyespotenciál Lorentz-invariáns.
Más potenciálokhoz hasonlóan sokféle elektromágneses négyespotenciál felel meg ugyanarra az elektromágneses mezőnek, a mérték kiválasztásától függően.
Ez a cikk a tenzor indexes jelölését és a Minkowski-metrikus előjel-konvenciót használja (+ − − −) . A képletek SI-egységekben és gaussi CGS-egységekben is meg vannak adva.
Meghatározás
[szerkesztés]Az elektromágneses négyespotenciál a következőképpen határozható meg:[2]
SI-egységek Gaussi egységek
amelyben ϕ az elektromos skalárpotenciál és A a mágneses vektorpotenciál. Az A α egységei V · s · m −1 SI-ben, Mx · cm −1 CGS-ben.
A négyespotenciálhoz kapcsolódó elektromos és mágneses mezők a következők:[3]
SI-egységek Gaussi egységek
A speciális relativitáselméletben az elektromos és mágneses mezők Lorentz-transzformációk alatt átalakulnak. Az elektromágneses tenzor:
Lorenz-mértékben
[szerkesztés]Gyakran , ezzel a Maxwell-egyenletek egyszerűsödnek:[2]
SI-egységek Gaussi egységek
ahol J α a komponensek a négyesáram, és a
a D’Alembert-i operátor. A skalár- és vektorpotenciálokat tekintve az utolsó egyenlet így alakul:
SI-egységek Gaussi egységek
Egy adott töltés- és árameloszlás ρ(r, t) és j(r, t) esetén az egyenletek megoldása SI-egységekben:[3]
ahol
a késleltetett idő.
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Gravitation, J.A. Wheeler, C. Misner, K.S. Thorne, W.H. Freeman & Co, 1973, ISBN 0-7167-0344-0
- ↑ a b D.J. Griffiths. Introduction to Electrodynamics, 3rd, Pearson Education, Dorling Kindersley (2007). ISBN 978-81-7758-293-2
- ↑ a b I.S. Grant, W.R. Phillips. Electromagnetism, 2nd, Manchester Physics, John Wiley & Sons (2008). ISBN 978-0-471-92712-9
- Rindler, Wolfgang. Introduction to Special Relativity (2nd). Oxford: Oxford University Press (1991). ISBN 0-19-853952-5
- Jackson, J D. Classical Electrodynamics (3rd). New York: Wiley (1999). ISBN 0-471-30932-X
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Electromagnetic four-potential című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.